A beszámolót összeállította: Zalai Tamás

Vöröshasú unka (Bombina bombina)

Egy vizes élőhely rehabilitáció akkor sikeres, ha a területen a lehető legnagyobb egyedszámban állandósul a víztestre jellemző élőlények mennyisége.

Ennek megfelelően a területen előforduló, Natura 2000 közösségi jelentőségű kétéltűfajok állományváltozását is monitorozzuk a projekt során.

A vöröshasú unka (Bombina bombina) monitorozása sávos transzekt módszerrel történik. A 15 víztestben, víztestenként három, 10 méter széles, a vizes élőhelyet átszelő sávos transzekt került kijelölésre. A feljárt transzektekben a megfigyeléssel és hang alapján az észlelt egyedek felmérésre kerül sor. A bejárások április, május és június hónapokban, egy-egy alkalommal történnek.

A tizenöt víztestenkénti, három-három transzekt elhelyezkedése

Három transzekt esetében egyetlen alkalommal sem került elő a faj, ezek a következő helyszínek:

• Cigli1
• Cigli2
• Csűrhekúti-lapos1.

Ezen vizes élőhelyeken nem volt vízborítás, ez a magyarázata, hogy nem került elő kétéltű észlelési adat. A többi víztest esetében legalább egy esetben előkerült a célfaj. A felmérés utolsó szakaszában, a leszáradt transzektekről sem volt kimutatható a vöröshasú unka. A faj kimutatását jelentősebb volt, ha nagyobb volt a vízfelület és a vízmélység is változó volt akár a transzekten belül is. Sem az időjárási, sem az állattartáshoz kapcsolódó mozgások, változások nem befolyásolták a felmérést. A vizek összehúzódását követően, kisebb koncentrálódás volt tapasztalható a víztestek kiterjedése és az észlelt egyedszámok között.

Átlagolt vízmélységek (a három transzekt átlagai) és a megfigyelt és hallott egyedszámok

Gőte monitorozás (csapdás módszerrel)

A gőtefelmérést április 16. és május 17. között végeztük. Az átalakított műanyag palackok (10 darab egységenként) mintaterületenként egy sorban tíz méterenként kerültek kihelyezésre, a késő délutáni órákban és következő hajnalban kerültek ellenőrzésre és begyűjtésre. A csapdák jól látható a víz fölé magasodó műanyag pálcákkal kerültek fixálásra. A pálcák átmérője nem tette lehetővé, hogy pl. madarak rászálljanak és arról megközelítve predálják esetlegesen azok tartalmát. Ahol lehetőség volt, ott az eltérő vízmélységű helyekre kerültek ki a csapdák. A Cigli-tó esetében nem kerültek ki a csapdák a területre, mert nem volt alkalmas egybefüggő vízfelület és vízmélység a kihelyezéshez, már az első alkalommal sem.

Gőtecsapdák kihelyezése

Gőtecsapdák

Az első mintavételezési körben nem sikerült semmit sem fogni, valószínűleg túl hidegek voltak a vizek. A későbbi időpontokban sárgaszegélyű csíkbogár (Dytiscus marginalis) lárvák és kifejlett egyedek is kerültek a csapdákba. Valamint vöröshasú unkák (Bombina bombina) is kis számban. A protokoll szerinti felmérés során nem sikerült gőtefaj befogása, figyelembe véve az egyedfejlődés össze szakaszát.