AKCIÓ: D.5:

Könyv megjelentetése a Kárpát-medence szikes tavairól és rehabilitációs lehetőségeikről

Az akció célja, a térségben található páratlan szódás szikes tavak ökológiai és természetvédelmi állapotának áttekintése, valamint erre alapozva kezelési, rehabilitációs és rekonstrukciós irányelvek kidolgozása a degradálódott területekre.

 


Fénykép: Szikes tavak felméréséről a vizsgálatok megkezdése előtt egy szakmai egyeztetés
történt 2009 februárjában (Fotó: Oláh János).

 

2009-ben: Áttekintettük a rendelkezésre álló szikes tavakról szóló adatokat és ismereteket, valamint felvettük a kapcsolatot az érintett szakmai és kezelő intézményekkel, valamint civil szervezetekkel. Az előkészítést követően megkezdtük a terepi felméréseket. A 2009. év során a felkeresett 200 potenciális hajdani élő szikes tó közül több mint 120 különböző állapotú (élő és rekonstrukcióval még megmenthető) tavon végeztük el a helyszíni adatfelvételeket, amelyek különféle földrajzi, hidrológiai, biológiai és ökológiai alapadatokat jelentenek. Egyidejűleg megkezdtük a kezelési, hasznosítási, védettségi és turisztikai adatok begyűjtését is. A felmért területek közül jelen állapotukban mintegy 93 terület éri el minden tekintetben a természetes szikes (szódás) tavakra előzetesen felállított minimális ökológiai kritériumrendszert, amely az alábbi:

  • Legalább időszakos nyílt vízfelület,
  • A szalinitás (sótartalom) éves átlaga min. 1,5 g/liter,
  • A nátrium és hidrogén-karbonát jelentős aránya (minimum 25 egyenérték %),
  • Indikátor élőlények jelenléte.

 


Fénykép: Terepi mintavételezés egy szikes tónál 2009 májusában (Fotó: Ecsedi Zoltán)


A felmért területek közül 30 szikes tavon vízkémia vizsgálatokat is végeztünk. A nátrium- hidrogén-karbonátos szikes alaptípus elsősorban az Alföldre jellemző, de a különböző ion-összetételű altípusok területi eloszlása meglehetősen változatos. Ugyan az egyes altípusoknak vannak területi súlypontjai (pl. a Na>Mg; SO4>HCO3>Cl-os altípus a Dunántúlon, vagy a Na; HCO3>Cl-os altípus a Dunavölgyi-síkságon), de egyik típus előfordulása sem köthető kizárólag egy-egy szűkebb tájegységhez.

 

Emellett fontos hangsúlyozni, hogy ökológiai szempontból a tavak vizsgált meghatározó fizikai és kémiai tulajdonságai (zavarosság, oldott színes szerves anyagok, stb.) alapján további egyéb szempontok szerinti csoportosítások (pl. fehér, fekete vizű tavak, stb.) is indokoltak lesznek.

A felmért 93 db. jó, illetve elfogadható ökológiai állapotú jellegzetes és természetes szikes tavak elterjedését a Kárpát-medencében a mellékelt térkép szemlélteti.

 

A tavak földrajzi eloszlását az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Ország

Tájegység

Szikes tavak száma

Ausztria

Fertőzug

31

Magyarország

Mezőföld

6

Magyarország

Duna-Tisza köze

31

Magyarország

Tiszántúl

16

Szerbia

Vajdaság

9

 

Összesen:

93

Az eddigiekben felmért szikes tavak becsült összes kiterjedése 3600–3800 hektár.

 

 

 

2010-ben: Folytattuk a terepi felméréseket és az egyéb adatgyűjtéseket a 2009-ben kimaradt (főleg a korán kiszáradt) területeken, melynek összefoglaló statisztikáját az 1. táblázat tartalmazza (ebben szerepelnek a 2009-es és 2010-es felmérések is):

 

1. táblázat. A felmérési munka összefoglaló statisztikája

 

Adatgyűjtés jellege:

Darabszám:

 

Terepen ellenőrzött területek

312

 

Terepi fizikai és kémia mérések

327

 

Vízmintavételek

224

 

Biotikai mintavételek

448

 

Kitöltött adatlapok

156

 

A vizsgált szikes tavak jellege:

Darabszám:

Kiterjedés (ha)

Természetközeli állapotú szikes tavak

86

1909

Módosított szikes tavak

12

597

Mesterséges szikes tavak

5

126

Öszesen

103

2632

Megjegyzés: a közölt adatok még nem véglegesek, ezért csak tájékoztató jellegűek!

 

A statisztikából látható, hogy 2009–2010 időszakában mintegy 312 (lásd térkép) különböző természetközeli állapotú, módosított, vagy mesterséges szikes tó, illetve hajdani, de jelenleg egyértelmű szikes tavi jelleget nem mutató területen végeztünk helyszíni bejárásokat, adatfelvételeket, méréseket és mintavételeket, amelyek legkülönfélébb földrajzi, hidrológiai, biológiai, ökológiai, természetvédelmi, kezelési, hasznosítási és turisztikai alapadatokat jelentenek. Főként a természetvédelmi és a kezelési adatok vonatkozásában konzultációkat folytatunk az illetékes természetvédelmi kezelőkkel (pl. nemzetipark-igazgatóságok, civil szervezetek) és a területhasználókkal. Az adatokból az is látható, hogy közel 1.000 terepi mérést és adatfelvételt végeztünk. Ezzel egyidejűleg 156 szikestó felmérő adatlapot töltöttünk ki, melyekben a rekordok (adatok) száma eléri a 22.800-at. Emellett a vizsgált vizek fizikai, vízkémiai és hidrobiológiai állapotára vonatkozóan további 5.300 adat, illetve az adatlapok tartalmán túl mintegy 6.000 zoológiai (vízi gerinctelenek) rekord is rendelkezésre áll. A felmérési adatokból MS Access adatbázist és egy térinformatikai geoadatbázist hoztunk létre.

 


1. ábra. A 2009–2010 időszakában vizsgált területek (319) elhelyezkedése a Kárpát-medencében

 

A felmért területek közül jelenleg mintegy 86 terület mutat határozottan természetközeli (esetleg természetes) állapotú szikes (szódás) tavi jelleget.

 

Felmért fizikai és kémiai jellemzők

 

A vizsgált természetközeli állapotú szikes tavak néhány hidrológiai alapadatát a 2. táblázatban foglaltuk össze. Az adatokból látható, hogy a szikes tavak jellemzően sekélyek (átlag 25 cm) és a nyílt vízfelület átlagos mérete 17,8 ha volt. A vizsgált szikes tavak átlagos szalinitása a 4,5 g/l-es érték körül ingadozott a 2009–2010 időszakában vett összes minta átlagában, ami 1,5 g/l-el haladja meg a nemzetközi besorolás szerint a kontinentális hiposzalin sós vizek sótartalmának alsó küszöbértékét. Tekintettel az időszakos szikes tavaink vízben bővelkedő tavaszi és kiszáradó nyárvégi-őszeleji száraz állapotára a vízszinttől függően a sókoncentráció nagyságrendbeli (hipo-mezo-hiperszalin tartományok) szezonális ingadozást mutathat. A pH átlaga (9,3) jellegzetesen lúgos tartományban van.

 

2. táblázat. A természetközeli állapotú szikes tavak néhány hidrológiai alapadata

 

n=174

Átlag

Min.

Max.

Nyílt vízfelület (ha)

17,8

1

189,8

Vízmélység (cm)

25,5

2,0

100,0

Secchi-átlátszóság (cm)

8,2

0,5

>100

Szalinitás (g/l)

4,5

0,5

60,8

pH

9,3

7,7

10,4

 

A vízkémiai vizsgálatok alapján öt szikes ionösszetétel típust sikerült elkülönítenünk a Kárpát-medencében, melyek az alábbiak:

  1. Na - HCO3 (az alaptípus)
  2. Na - HCO3>Cl
  3. Na - HCO3>SO4
  4. Na - SO4/Cl>HCO3/Cl
  5. Na>Mg - HCO3>SO4

 

Az ionösszetételt tekintve a nátrium- hidrogén-karbonátos szikes alaptípus szinte mindenütt előfordul, míg a különböző ionösszetételű altípusok területi eloszlása meglehetősen változatos. Ugyan az egyes altípusoknak vannak területi súlypontjai (pl. a Na>Mg; SO4>HCO3>Cl-os altípus a Dunántúlon, vagy a Na; HCO3>Cl-os altípus a Dunavölgyi-síkságon), de egyik típus előfordulása sem köthető kizárólag egy-egy szűkebb tájegységhez.

 

A méréseink szerint a vizsgált 86 természetközeli állapotú szikes tóban a lebegő ásványi és a színanyagok közel egyenlő arányban (47–47%) határozzák meg a fényáteresztő képességet, míg az algák részesedése a fényelnyelésben viszonylag csekély, átlagosan csak 6% körüli. Ennek megfelelően a korábbi nevezéktan az ún. fehér és fekete vizű szikes tavakat különböztette meg. A fehér vizű tavakban az ásványi, a fekete vizű tavakban a színanyagok dominálnak a fényelnyelésben, míg az átmeneti jellegűekben mindkettő részesedése hasonló mértékű. Továbbá vannak olyan szikes vizek is, amelyek sem lebegő ásványi, sem oldott színanyagot nem tartalmaznak jelentős mennyiségben ezek általában, mint a csapvíz teljesen átlátszóak. Ennek megfelelően a szikes vizek meghatározó fizikai-optikai tulajdonságainak osztályozására az alábbiakat javasoljuk:

• Zavaros
• Átmeneti (zavaros és színes)
• Színes
• Teljesen átlátszó

A zavarosság mérésének egyik vizuálisan könnyen mérhető módszere az ún. Secchi-átlátszóság. A 2. táblázat adataiból látható, hogy a vizsgált természetközeli állapotú szikes tavak átlagos Secchi-átlátszósága (ZSecch) viszonylag alacsony (átlag: 8,2 cm), de a szélső értékek tág határok között mozognak. Vannak kifejezetten zavaros (ZSecch=0,5 cm) és akár fenékig átlátszó színes és mély típusok (ZSecch>100 cm) is.

 

A trofitási tényezők tekintetében a nemzetközi OECD szabvány határértékei alapul véve az összes foszfor vonatkozásában átlagosan a vizsgált természetközeli állapotú szikes tavak (n=86) 94%-a hipertrofikus, míg 6%-a eutrofikus állapotú. A klorofil-a vonatkozásában árnyaltabb a kép, mert e tekintetben a vizsgált tavaknak átlagosan csak 33%-a esik hipertrofikus tartományba, míg 20–23%-a eu- és mezotrofikus, illetve 9%-uk oligotrofikus. Az átlagértékek mellett főként a nyári időszakban gyakran előfordulhatnak bőven termő állapotok is.

 


Fénykép: Az egyike a felmért 86 szikes tónak a Kárpát-medencében (Fotó: Oláh János)

 

 

2011-ben: Az összes ”élő”, „haldokló” vagy teljesen elpusztult szikes tó felmérésre került a program keretében, a terepi felmérések szinte teljesen befejeződtek. Már most sikerült ráirányítani a figyelmet ezen kiemelkedő és egyedülálló élőhelyeknek a fontosságára, veszélyeztetettségre e program eredményeinek részleges beszámolójával a különféle találkozókon, természetvédelmi fórumokon és megjelent cikkekben. Mindenképpen további és még célirányosabb természetvédelmi akciók kellenének ezen élőhelyek megmentéséhez! A Life+ program keretében történt felméréseredményeknek és az ezekből kialakított következtetéseknek végső és összefoglaló fóruma egy könyv lesz. A könyv megírása megkezdődött 2010/2011 telén és folytatódni fog a pályázat végéig.

 


Fénykép: Kárpát-medence egyik ‘élő’ szikes tava a Fertőzugban (Fotó: Oláh János)

 

2012-ben: Az akció tervezett célját tekintve a 75%-nál tartunk, mert a Kárpát-medence összes élő és rekonstrukcióval még megmenthető természetes szikes tavát felmértük, és a szükséges adatok begyűjtöttük. A projekt-munkák végleges és összesített bemutatója a program eredményekről a könyvben kerülnek publikálásra. 2012-ben a könyv már 90%-ban kész és folyamatos levelezésben állunk az alvállalkozóval, aki a könyvet írja. 2013-ban már megkezdődhet a könyv szerkesztése.

 

2013-ban kezdődött a projektvezető és asszisztens szerkesztői munkája, amely munka végén az ‘Ecology and Management of Soda Pans in the Carpathian Basin’ című könyv késő decemberben kinyomtatásra került.